Tudatos pénzügyek

Ha egy szabályosan közlekedő autós elé a természetes mozgása során kiugrik egy szarvas, és sem az autós, sem a vadászatra jogosult oldalán nem állapítható meg felróhatóság vagy rendellenesség, főszabály szerint mindenki a saját kárát viseli. Ez azt jelenti, hogy az autóban keletkezett kárt jellemzően csak a megfelelő CASCO biztosítás térítheti meg. Más lehet azonban a helyzet, ha az autós nem megfelelően vezetett, a vad megjelenése vadászati tevékenységgel függött össze, vagy a baleset gyorsforgalmi úton történt.

 8 perc olvasás

Milyen jogszabályok határozzák meg a vadgázolás felelősségét?

A vad és gépjármű ütközésének szabályait elsősorban a vad védelméről, a vadgazdálkodásról és a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény, valamint a Polgári Törvénykönyv határozza meg. A vadászati törvény szerint vad és gépjármű ütközése esetén a Polgári Törvénykönyv úgynevezett veszélyes üzemek találkozására vonatkozó szabályait kell alkalmazni. A Ptk. alapján elsőként azt kell vizsgálni, hogy valamelyik félnek felróható-e a baleset. Ha egyik fél sem hibázott, azt kell megvizsgálni, hogy valamelyik fél tevékenységi körében történt-e olyan rendellenesség, amely a balesethez vezetett. Ha ilyen sem állapítható meg, mindkét fél maga viseli a saját kárát.

Mi történik, ha egyszerűen kiugrik elénk egy szarvas?

Ez a vadgázolások egyik leggyakoribb esete. Egy erdős útszakaszon haladó autó elé hirtelen kilép vagy kiugrik egy szarvas, és az ütközést a vezető már nem tudja elkerülni. A vadászati törvény egyértelművé teszi, hogy önmagában a vad természetes helyváltoztatása miatt történő közúti megjelenés nem tekinthető a vadászatra jogosult felróható magatartásának vagy a tevékenységi körében bekövetkezett rendellenességnek. Ide tartozhat például, amikor az állat táplálkozás, szaporodás vagy természetes mozgása miatt keresztezi az utat.

Ha közben az autós is szabályosan, az út- és látási viszonyoknak megfelelően közlekedett, és a baleset neki sem róható fel, akkor főszabály szerint:

• az autós maga viseli a gépjárművében keletkezett kárt,
• a vadászatra jogosult sem követelheti a vétlen autóstól a vad elpusztításából eredő kár megtérítését.

Utóbbit a vadászati törvény külön is rögzíti: ha a vad elpusztulása a járművezetőnek nem felróható magatartás következménye, az ebből eredő kár nem érvényesíthető vele szemben. Vagyis az a régi, leegyszerűsített elképzelés, hogy „ha elütöttem egy szarvast, automatikusan ki kell fizetnem”, nem helytálló.

Mikor lehet felelős az autós?

Egészen más lehet a helyzet, ha a balesethez a járművezető magatartása is hozzájárult. A KRESZ szerint a sebességet nem elég egyszerűen a megengedett sebességhatár alatt tartani. A vezetőnek úgy kell megválasztania a sebességét, hogy az általa belátott távolságon belül, illetve minden olyan akadály előtt meg tudjon állni, amelyre az adott körülmények között számítania kell.

Felmerülhet tehát az autós felelőssége például akkor, ha:

• a megengedettnél gyorsabban haladt,
• az időjárási vagy látási viszonyokhoz képest választott túl nagy sebességet,
• olyan útszakaszon nem tanúsított kellő óvatosságot, ahol fokozottan számítani lehetett vad megjelenésére,
• vagy más közlekedési szabály megszegése is hozzájárult az ütközéshez.

A „Vadveszély” jelzőtábla ebből a szempontból különösen fontos körülmény lehet. A tábla megléte természetesen nem jelenti azt, hogy minden későbbi vadgázolásért automatikusan az autós felel, de azt jelzi, hogy az adott útszakaszon a vad megjelenésével fokozottan számolni kell. Egy konkrét balesetnél ezért mindig az összes körülményt együtt kell vizsgálni: a sebességet, a látási viszonyokat, az útszakaszt, a jelzőtáblákat, az állat mozgását és azt is, hogy az ütközés megfelelő vezetéssel egyáltalán elkerülhető lett volna-e.

Mikor lehet felelős a vadászatra jogosult?

A vad természetes mozgása önmagában nem alapozza meg a vadászatra jogosult felelősségét. Más a helyzet azonban akkor, ha a vad útra kerülése és a vadászatra jogosult tevékenysége között bizonyítható okozati összefüggés van.

Ilyen körülmény lehet például, ha a vadat folyamatban lévő vadászat, hajtás vagy más vadászati tevékenység terelte az úttestre. A Kúria gyakorlata szerint a vadászatra jogosult felróhatósága körében szerepet kaphat például:

• a vadászat miatt bekövetkező ütközés,
• az út közelében elhelyezett vadetető, sózó, szóró, itató vagy más létesítmény miatt a vad odaszoktatása,
• illetve bizonyos kármegelőzési kötelezettségek elmulasztása.

Egy kúriai ügyben például a vadveszélyt jelző táblák eltűnésének észlelésével, illetve pótlásuk kezdeményezésével kapcsolatos mulasztást is vizsgálták a vadászatra jogosult felróhatósága szempontjából. Ilyenkor tehát lehetőség nyílhat arra, hogy az autós az autójában keletkezett kárt a felelős féltől követelje. Ha pedig mindkét fél magatartása közrehatott a balesetben, kármegosztásra is sor kerülhet.

Mi történik, ha autópályán vagy autóúton ütünk el vadat?

A gyorsforgalmi utak különleges helyzetet jelentenek. A vadászati törvény ugyanis kifejezetten kimondja: Gyorsforgalmi utat úgy kell üzemeltetni, hogy arra a vad ne jusson fel. Ezért ha például autópályán történik szarvasgázolás, felmerülhet az út üzemeltetőjének felelőssége is. Jelentős körülmény lehet például, hogy megfelelő állapotban volt-e a vadvédelmi kerítés, nem volt-e rajta sérülés vagy nyitott kapu, illetve az üzemeltető megfelelően teljesítette-e az út biztonságos üzemeltetésével kapcsolatos kötelezettségeit.

Az autópályás vagy autóutas vadgázolás ezért jogilag nem feltétlenül ítélhető meg ugyanúgy, mint amikor egy hagyományos, erdő mellett vezető közúton ugrik az autó elé egy szarvas.

Ki fizeti végül az autó javítását?

A leggyakoribb eset továbbra is az lehet, amikor a vad természetes mozgása során kerül az útra, az autós szabályosan vezet, a vadászatra jogosultnak sem róható fel semmi, és nem állapítható meg olyan rendellenesség sem, amely valamelyik fél felelősségét megalapozná. Ebben az esetben az autósnak nincs kitől követelnie a gépjárművében keletkezett kárt.

Itt válik különösen fontossá a CASCO biztosítás. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás alapvetően a másnak okozott károkra szolgál, ezért saját autónk vadgázolásból származó sérülését nem fogja megtéríteni. Megfelelő fedezetet tartalmazó CASCO esetén azonban a biztosító – a szerződési feltételek, az önrész és az esetleges kizárások figyelembevételével – megtérítheti a gépjárműben keletkezett kárt. FONTOS, hogy több biztosító esetén külön, ún. vadkárt-kiegészítő biztosítást kell kötni az alap CASCO mellé, vagy a magasabb csomagokat átnézve olyat választani, amiben a vadkár esemény beletartozik. Érdmes most azonnal megnézni a fedezetet, ha a Kedves Olvasó bizonytalan a meglévő CASCO biztosításának fedezeteivel. A Pannon-Safe CASCO kalkulátor segítségével összehasonlíthatja a biztosítók CASCO termékeit.

Egy nagytestű szarvassal történő ütközés pedig könnyen több százezer vagy akár több millió forintos javítási költséget okozhat.

Összefoglalás

Vadgázolás esetén nem igaz az, hogy automatikusan az autós vagy automatikusan a vadásztársaság fizet. Ha a szarvas természetes mozgása során kerül az útra, az autós szabályosan közlekedett, és egyik oldalon sem állapítható meg felróhatóság vagy rendellenesség, akkor főszabály szerint mindenki maga viseli a saját kárát. Az autós felelőssége akkor merülhet fel, ha vezetési hibája hozzájárult a balesethez, míg a vadászatra jogosult akkor lehet felelős, ha a vad útra kerülése az ő tevékenységével vagy mulasztásával áll összefüggésben. Gyorsforgalmi úton pedig az út üzemeltetőjének felelőssége is felmerülhet. Mivel a tipikus, vétlen vadgázolásnál az autókárt sokszor nincs kitől követelni, a megfelelő CASCO-biztosítás jelentheti a valódi pénzügyi védelmet.

SZERKESZTŐ

Marosvölgyi Péter

CASCO kalkulátor