Tudatos pénzügyek

Nem feltétlenül kell teljes lakásbiztosítást kötni egy egyetemistának a bérelt lakásra, de a saját értékeinek biztosításáról érdemes külön gondoskodnia. Először azt kell tisztázni a tulajdonossal, hogy a lakásra milyen biztosítások vannak már érvényben, és azok pontosan mire terjednek ki. A társasház vagy a bérbeadó biztosítása ugyanis az ingatlant védheti, de a bérlő saját laptopjára, telefonjára, ruháira, kerékpárjára vagy más személyes tárgyaira jellemzően nem nyújt fedezetet.

 6 perc olvasás

Egy albérletre akár több biztosítás is vonatkozhat

Egy társasházi albérlet esetében könnyen előfordulhat, hogy az ingatlan valamilyen formában már biztosított. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy az egyetemista minden vagyontárgya is biztosítva van.

Elsőként lehet társasház-biztosítás az épületen. Ez elsősorban a társasház közös tulajdonú részeit védi, de a szerződéstől függően a biztosítási védelem a külön tulajdonban lévő lakások egyes részeire is kiterjedhet. Az MNB korábban külön fel is hívta a figyelmet, hogy a társasház és az egyes lakások saját biztosításának fedezete eltérhet egymástól. Másodszor a lakás tulajdonosa is rendelkezhet saját lakásbiztosítással. Ez biztosíthatja magát az ingatlant, valamint például a tulajdonos által az albérletben hagyott bútorokat, háztartási gépeket és más ingóságokat.

Egy bútorozott albérletben tehát lehet biztosítva például a tulajdonos hűtőszekrénye, mosógépe vagy televíziója, miközben az egyetemista saját laptopja, mobiltelefonja, ruházata vagy más személyes tárgya már nem tartozik ugyanennek a biztosításnak a fedezete alá. A biztosítók bérlőknek szóló tájékoztatói is külön kezelik a tulajdonos vagyontárgyait és a bérlő saját ingóságait.

Még a beköltözés előtt érdemes megkérdezni: pontosan mi van biztosítva?

Az egyik legegyszerűbb megoldás, ha az egyetemista vagy a szülő már a bérleti szerződés aláírásakor megkérdezi a tulajdonostól:

• van-e társasház-biztosítás;
• van-e külön lakásbiztosítás a lakásra;
• mire terjed ki a meglévő biztosítás;
• biztosítva vannak-e a tulajdonos által átadott bútorok és műszaki eszközök;
• mi történik akkor, ha a bérlő okoz kárt a lakásban;
• kár esetén ki és melyik biztosítónál teszi meg a kárbejelentést.

Érdemes ezeket a kérdéseket nemcsak szóban tisztázni, hanem a fontosabb szabályokat a bérleti szerződésben is rögzíteni. Így egy beázás, tűz, betörés vagy más káresemény után jóval kisebb eséllyel alakul ki vita arról, hogy melyik félnek kell viselnie a kárt.

Mi lesz az egyetemista saját laptopjával, telefonjával és más értékeivel?

Egy egyetemista albérletében ma már könnyen több százezer vagy akár milliós értékű saját ingóság lehet. Egy laptop, mobiltelefon, tablet, monitor, játékkonzol, kerékpár, ruházat és egyéb személyes tárgyak összértéke sokszor jóval nagyobb annál, mint amire elsőre gondolnánk.

Ezek védelméhez nem feltétlenül szükséges az egész ingatlant újra biztosítani. Lehetőség van olyan lakásbiztosítás választására is, amely kizárólag ingóságbiztosítást tartalmaz. Minden lakásbiztosítás külön kezeli az ingatlanra, az ingóságra, illetve a kettőre együtt kötött biztosításokat. Ilyenkor a biztosítási érdek egyszerűen elkülöníthető: a tulajdonos vagy a társasház gondoskodik az épület biztosításáról, az egyetemista pedig a saját vagyontárgyairól.

Arra azonban mindig figyelni kell, hogy az adott biztosítás milyen káreseményekre és milyen feltételekkel fizet. Nem minden szerződés nyújt ugyanolyan védelmet például betöréses lopásra, vízkárra vagy elektronikai eszközök sérülésére, ezért a szerződési feltételeket és a biztosítási összegeket érdemes összehasonlítani. 

Mi történik, ha maga az egyetemista okoz kárt az albérletben?

Van még egy fontos kockázat, amelyről könnyű megfeledkezni: a bérlő nemcsak elszenvedhet egy kárt, hanem okozhat is.

Például:

• egy nyitva felejtett csap miatt elázhat a lakás vagy az alsó szomszéd;
• egy figyelmetlenség miatt megsérülhet a tulajdonos berendezése;
• egy tűzeset vagy más baleset következtében jelentős kár keletkezhet az ingatlanban;
• a bérlő által okozott vízkár akár több lakást is érinthet.

Ezért az ingóságbiztosítás mellett a felelősségbiztosítás is fontos kiegészítő lehet egy albérletben élő egyetemistának. Egy megfelelő felelősségbiztosítás bizonyos feltételek mellett megtérítheti azokat a károkat, amelyeket a biztosított másnak okoz. A lakásbiztosítások felelősségi fedezete azonban biztosítónként eltérhet, ezért külön ellenőrizni kell, hogy az adott konstrukció kiterjed-e a bérlőként, illetve a bérelt ingatlanban okozott károkra.

Kötelező tehát lakásbiztosítást kötnie az egyetemistának?

Nem, egy albérletben élő egyetemista számára önmagában nem kötelező lakásbiztosítást kötni, bár a bérleti szerződés előírhat bizonyos biztosítási kötelezettséget. A jó megoldás inkább az, hogy nem kötünk automatikusan még egy teljes lakásbiztosítást, hanem előbb feltérképezzük a már meglévő védelmet.

• Társasház: mit biztosít a társasház szerződése?
• Bérbeadó: biztosítva van-e maga a lakás és a tulajdonos berendezése?
• Bérlő: biztosítva vannak-e a saját ingóságai, és van-e megfelelő felelősségbiztosítása?

Ha ezekre megvannak a válaszok, már pontosan látható, milyen biztosítás hiányzik. Ha albérletre szeretne lakásbiztosítást kötni, használja a Pannon-Safe lakásbiztosítás kalkulátor programját, ahol a CSAK INGÓSÁG értéket jelölve tud - akár egy egyetemista fiatal számára - saját ingóságra biztosítást kötni.

Összefoglalás

Egy egyetemista albérletére nem feltétlenül szükséges újabb teljes lakásbiztosítást kötni, hiszen az ingatlant már védheti a társasház vagy a tulajdonos biztosítása. Ezek a szerződések azonban jellemzően nem az egyetemista saját vagyontárgyainak biztosítására szolgálnak. Érdemes ezért még a beköltözéskor tisztázni a bérbeadóval, hogy pontosan milyen biztosítások vannak a lakáson, és a lényeges feltételeket a bérleti szerződésben is rögzíteni. A saját laptop, telefon, kerékpár, ruházat és más értékek védelmére elegendő lehet egy csak ingóságokra kötött lakásbiztosítás, amelyet érdemes megfelelő felelősségbiztosítással is kiegészíteni. A Pannon-Safe biztosítási tanácsadói abban is segítenek, hogy a már meglévő fedezetek figyelembevételével találjuk meg a valóban szükséges biztosítási védelmet.