Tudatos pénzügyek

2026 nyara ismét megmutatta, hogy a szélsőséges időjárás már nem egy távoli kontinens problémája, és nem is valamikor évtizedek múlva kell vele számolnunk. Olaszországban tízezer autót rongált meg a jég, Horvátországban házak és autók égtek porig, Magyarországon pedig rekordhőség, jégesők és szabadtéri tüzek követték egymást. A változó klíma pedig előbb-utóbb a biztosításaink árában és feltételeiben is megjelenhet.

 6 perc olvasás

Már nem távoli hírekről beszélünk

Ha klímaváltozásról beszélünk, könnyű olvadó sarki jégre, távoli hurrikánokra vagy évtizedekkel későbbi problémákra gondolni. A 2026-os nyár eseményei azonban ennél sokkal kézzelfoghatóbbak voltak. Magyarországon június végén megdőlt az ország abszolút melegrekordja: Szécsényben 42 Celsius-fokot mértek. A június országos átlagban is rendkívül meleg és száraz volt.

Tízezer összetört autó és leégett házak néhány száz kilométerre tőlünk

A nyár egyik leglátványosabb példája az észak-olaszországi Cremona volt, ahol augusztus végén rendkívül heves jégeső csapott le a városra. A híradások szerint legalább tízezer gépkocsi sérült meg, épületek és templomok rongálódtak meg, fák ezrei dőltek ki. Néhány héttel korábban a magyar turisták által is jól ismert horvátországi Omiš térségében hatalmas erdőtűz pusztított. Emberek ezreit kellett kitelepíteni, lakóházak, gépjárművek és hajók semmisültek meg.

A két eseményben az a leginkább figyelemre méltó, hogy már nem Floridáról, Ausztráliáról vagy egy távoli mediterrán térségről beszélünk. Cremona és Omiš autóval néhány órányira van Magyarországtól. A szélsőséges időjárás tehát már nem egy távoli probléma. Itt van a közvetlen környezetünkben.

Magyarországon is láthattuk a jeleket

Itthon sem múlt el eseménytelenül a nyár. A hőség és a szárazság miatt több térségben alakultak ki szabadtéri tüzek. Veszprém vármegyében Várpalota, Öskü és Tapolca térségében is többhektáros vegetációtüzekhez kellett kivonulniuk a tűzoltóknak, egyes helyeken épületeket és lakóházakat is veszélyeztettek a lángok. Emellett az ország több részén jégesők is okoztak károkat, elsősorban a mezőgazdaságban, de az ilyen időjárási események természetesen lakóépületekben és gépjárművekben is jelentős károkat okozhatnak.

A károk egyre többe kerülnek

A probléma biztosítási szempontból nemcsak az, hogy több szélsőséges időjárási eseménnyel találkozhatunk. Európában az időjárási és éghajlati szélsőségek az elmúlt évtizedekben több százmilliárd euró gazdasági kárt okoztak, és a legutóbbi években a veszteségek jelentős része koncentrálódott. Ehhez ráadásul hozzáadódik a kárinfláció is: egy tető, egy homlokzat vagy egy autó helyreállítása ma jóval többe kerülhet, mint néhány évvel korábban. A biztosítóknak ezeket a növekvő kockázatokat és helyreállítási költségeket előbb-utóbb be kell építeniük a díjakba.

Mi történik, ha egy kockázatot már a biztosítók sem szívesen vállalnak?

Sokáig magától értetődőnek vettük, hogy ha van egy házunk, arra biztosítást is tudunk kötni. Legfeljebb az a kérdés, melyik biztosító és milyen áron vállalja.

Az Egyesült Államok egyes magas kockázatú területein azonban már ennél alapvetőbb probléma alakult ki. Kalifornia erdőtűzveszélyes részein és Florida hurrikánoknak kitett térségeiben több hagyományos biztosító jelentősen visszafogta a kockázatvállalását. Egyes ügyfelek már csak speciális, részben államilag támogatott vagy végső menedéket jelentő biztosítási rendszereken keresztül jutnak fedezethez.

Nem arról van szó, hogy ezekben az államokban egyáltalán nem lehet lakásbiztosítást kötni. A jelenség azonban fontos figyelmeztetés: létezhet olyan kockázati szint, amelyet a hagyományos biztosítási piac már csak nagyon magas díjért vagy szigorú feltételekkel hajlandó vállalni.

Megtörténhet ez egyszer Magyarországon is?

Ma Magyarországon ettől még messze vagyunk, és nincs ok azt gondolni, hogy néhány éven belül egész települések válnának biztosíthatatlanná.

Biztosítástechnikai szempontból azonban a folyamat nem elképzelhetetlen. Ha egy adott térségben egyre gyakrabban következik be jégeső, vihar, árvíz vagy tűz, és ezek egyre nagyobb károkat okoznak, a biztosítóknak reagálniuk kell.

Ennek első jele valószínűleg nem az lesz, hogy megszűnik a biztosítás. Sokkal inkább:

• magasabb biztosítási díjak,
• nagyobb önrészek,
• alacsonyabb térítési limitek,
• szigorúbb kockázatvállalási feltételek,
• egyes károkra korlátozottabb fedezetek

jelenhetnek meg. Ezért reális arra számítani, hogy a természeti kockázatok növekedésével a lakás- és gépjármű-biztosítások díjára is egyre nagyobb nyomás nehezedhet a következő években.

Nemcsak az lesz fontos, hogy van-e biztosításunk

A klímaváltozás biztosítási szempontból nem elméleti környezetvédelmi kérdés. Ha több a jégkár, viharkár, tűz vagy árvíz, az több biztosítási kárt jelent. Ha pedig a károk gyakorisága és nagysága tartósan növekszik, annak ára lesz. A következő években ezért egyre kevésbé lesz elég annyit tudni, hogy „van lakásbiztosításom” vagy „van CASCO az autómon”.

Egyre fontosabb lesz azt is ellenőrizni, hogy milyen természeti károkra, milyen összegig és milyen feltételekkel nyújt fedezetet a biztosításunk.

Összefoglalás

A szélsőséges időjárás már nem távoli és nem jövőbeli veszély. 2026 nyarán Magyarországon 42 fokos rekordhőmérsékletet mértek, több térségben pusztítottak tüzek és jégesők, miközben néhány száz kilométerrel arrébb Cremonában tízezer autót rongált meg a jég, Omiš környékén pedig házak és gépjárművek égtek le. Az egyre nagyobb károk hosszabb távon a biztosítások árára és feltételeire is hatással lehetnek. Érdemes ezért rendszeresen felülvizsgálni lakás- és gépjármű-biztosításainkat, és nemcsak az ár, hanem a tényleges biztosítási fedezet alapján választani.

SZERKESZTŐ

Marosvölgyi Péter

Lakásbiztosítás kalkulátor