Tudatos pénzügyek

A biztosító nem korlátlanul felel az utazási iroda tartozásaiért, hanem csak az iroda által előre megkötött vagyoni biztosíték összegéig. Ha csőd esetén az összes utas követelése meghaladja ezt a keretet, a rendelkezésre álló összeg nem fedezi mindenki teljes kárát.

 7 perc olvasás

A biztosító hibája, ha az utazási iroda fizetésképtelensége után az utasok csak a befizetett összegük töredékét kapják vissza?

Nem feltétlenül. A biztosító nem korlátlan garanciát vállal: a szolgáltatásának felső határa a szerződésben rögzített vagyoni biztosíték összege. Ha az összes jogos igény ezt többszörösen meghaladja, a biztosító csak a rendelkezésre álló limitet oszthatja fel. Ilyenkor nem az a fő kérdés, hogy a biztosító miért nem fizet többet, hanem az, hogy a fedezeti összeg miért maradt el ennyire a tényleges kitettségtől.

Amikor egy család hosszú hónapok alatt összegyűjtött pénze vész el egy meghiúsult utazás miatt, a felháborodás teljesen érthető. Az érintett utas számára a végeredmény számít: mennyit kap vissza abból, amit befizetett. Ha ez alig néhány százalék, könnyű azt mondani, hogy „a biztosító megint nem fizet”. A biztosítás működésének megértéséhez azonban külön kell választani a jogos indulatot és a szerződéses felelősséget.

Mit mutat a Travel Teachers ügye?

Az Európai Utazási Biztosító 2026. augusztus 27-i tájékoztatása szerint a Travel Teachers Kft. külföldi utazásaira 16 440 000 forint összegű kezesi biztosítás állt rendelkezésre. A nyilvánosságra került adatok alapján az igazolt és jogszerű kárigények összege megközelítette a 373,2 millió forintot. A biztosítéki összeg így a követelések körülbelül 4,4 százalékára volt elegendő.

Egy egymillió forintos jogos igénynél ez megközelítőleg 44 ezer forintos kifizetést jelent. Az utas szempontjából ez kétségtelenül súlyos veszteség. Biztosítási szempontból ugyanakkor a számok azt mutatják, hogy a teljes kárigény közel huszonháromszorosa volt a rendelkezésre álló limitnek. A biztosító a 16,44 millió forintos felső határt nem lépheti túl pusztán azért, mert a tényleges veszteség ennél sokkal magasabb.

Ez nem a klasszikus értelemben vett utasbiztosítás

Fontos különbség, hogy az utazási iroda fizetésképtelenségére szolgáló vagyoni biztosíték nem azonos azzal az utasbiztosítással, amelyet az utazó saját maga köt betegségre, balesetre, poggyászkárra vagy más utazási kockázatokra. A vagyoni biztosítékot az utazásszervezőnek kell biztosítania, például kezesi biztosítással, bankgaranciával vagy pénzbeli letéttel. Ennek kedvezményezettje végső soron az utazó, de a fedezet összegének meghatározása az utazásszervező forgalmához, tevékenységéhez és bejelentett adataihoz kapcsolódik.

A kezesi biztosítás ebben a helyzetben az utazási csomagokra befizetett előlegek és részvételi díjak visszatérítését szolgálja, a szerződésben rögzített összegig. Nem jelent korlátlan, automatikus helytállást minden, az utazási irodának átadott pénzre, és nem emelkedik magától attól, hogy az iroda forgalma vagy az előre beszedett díjak állománya időközben jelentősen megnő.

Ki határozza meg a fedezeti összeget?

A hatályos szabályozás a vagyoni biztosíték minimumát az utazásszervező tevékenységének jellege és meghatározott nettó árbevételi adatai alapján állapítja meg. A szükséges összeg kiszámításához az utazási vállalkozás szolgáltat adatot, igazolja a biztosítékot, és bizonyos esetekben köteles annak emeléséről gondoskodni. A biztosító az így meghatározott összegre vállal kötelezettséget, a hatóság pedig nyilvántartja és ellenőrzi a tevékenység jogszabályi feltételeit.

A konkrét ügyben a biztosító közlése szerint a 16,44 millió forintos összeget az utazási iroda határozta meg, a szerződést pedig bemutatta a kormányhivatalnak. A kormányhivatal későbbi hatósági eljárása ugyanakkor azt is megállapította, hogy a vállalkozás megszegte a vagyoni biztosíték tartására vonatkozó kötelezettségét, és valótlan tartalmú bejelentést tett. Ez lényeges körülmény: a történet nem egyszerűen arról szól, hogy egy biztosító kevés pénzt kívánt kifizetni, hanem arról, hogy a rendelkezésre álló biztosíték súlyosan elmaradt a tényleges kötelezettségektől.

Jogos a kérdés: hogyan lehetett ez elég?

A biztosító szerződéses helytállásának határa és az utasvédelmi rendszer megfelelősége két külön kérdés. Attól, hogy a biztosító a vállalt limitet teljesíti, még indokolt vizsgálni, hogy a limit meghatározása, aktualizálása és hatósági ellenőrzése megfelelően működött-e. Az uniós utazási csomag irányelv célja, hogy az utazásszervező fizetésképtelensége esetén az utazók befizetései tényleges védelemben részesüljenek. Ha a rendelkezésre álló biztosíték csak a jogos igények töredékét fedezi, az rendszerszintű kérdéseket is felvethet.

Ezek megválaszolása azonban nem történhet úgy, hogy automatikusan a kifizetést teljesítő biztosítót tesszük felelőssé a teljes hiányért. A kár rendezésekor minden szereplő felelősségét a saját kötelezettségei alapján kell vizsgálni: mit jelentett és tartott fenn az utazásszervező, mit vállalt a biztosító, és milyen ellenőrzést végzett a hatóság.

A biztosítási limit nem technikai részlet

Ez az ügy túlmutat az utazási irodák világán. Vállalati felelősségbiztosításnál, szakmai felelősségbiztosításnál, szállítmánybiztosításnál vagy vezetői felelősségbiztosításnál ugyanaz a tanulság: nem elegendő azt kijelenteni, hogy „van biztosítás”. A valódi kérdés az, hogy mekkora összegre, milyen eseményekre, milyen kizárásokkal és mekkora együttes éves kártérítési határral szól.

Egy korábban megfelelőnek tűnő limit gyors növekedés mellett rövid időn belül elégtelenné válhat. Ha nő az árbevétel, a megrendelések értéke, az ügyfélszám, az előre beszedett díj vagy az egy időben fennálló kötelezettség, a biztosítási összeget is felül kell vizsgálni. A jogszabályi minimum betartása fontos, de kockázatkezelési szempontból nem feltétlenül jelent elegendő védelmet.

Mit tehet az utazó?

• Foglalás előtt ellenőrizze, hogy az utazásszervező szerepel-e a hatósági nyilvántartásban, és valóban az a vállalkozás szerepel-e a szerződésen, amelynek fizet.
• Őrizze meg az utazási szerződést, a jelentkezési lapot, a számlát és minden befizetési bizonylatot; ezek nélkül a jogos igény igazolása jelentősen nehezebb lehet.
• Nagyobb összegű vagy jóval későbbi indulású útnál érdemes rákérdezni az iroda vagyoni biztosítékára és arra, hogy a foglalás utazási csomagnak minősül-e.
• Bankkártyás fizetésnél fizetésképtelenség vagy nem teljesített szolgáltatás esetén haladéktalanul érdeklődjön a kártyakibocsátónál az esetleges visszaterhelési lehetőségről; ez nem automatikus és nem helyettesíti a biztosítékot.
   

Összefoglalás

A károsult utas felháborodása jogos. A felelősség címzettjét azonban pontosan kell megválasztani. Ha a biztosító a szerződésben vállalt teljes limitet kifizeti, akkor nem arról van szó, hogy megtagadta a helytállást. Arról van szó, hogy a megvásárolt és fenntartott védelem eleve nem volt arányban a kockázattal. A biztosítás csak addig ér, ameddig a szerződésben szereplő fedezet - és egy alacsony limitet utólag már nem lehet magasabb védelemmé átértelmezni.

SZERKESZTŐ

Marosvölgyi Péter

Utasbiztosítás kalkulátor