Tudatos pénzügyek

Egy heves esőzés, egy nyitva felejtett ablak vagy egy meghibásodott mosogatógép is komoly vízkárt okozhat otthonunkban. De vajon minden esetben fizet a lakásbiztosítás? És mi történik, ha társasházban élünk, és a víz a szomszéd lakásában is kárt okoz? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat, amelyekkel érdemes tisztában lenni még a baj bekövetkezése előtt.

 9 perc olvasás

A lakásbiztosítások általában fedezetet nyújthatnak a csapadék okozta beázásokra, de a biztosítók különbséget tesznek a különböző káresemények között.

Felülről érkező, függőleges beázás

Tipikus eset, amikor az esővíz a tetőn, a födémen vagy a lapostető szigetelésén keresztül jut be az épületbe. Elázhat a mennyezet, leválhat a vakolat, megsérülhet a parketta vagy a bútorzat. A legtöbb biztosító megtéríti az így keletkezett károkat. Fontos azonban, hogy a károsodott mennyezet helyreállítása és a hibás tetőszigetelés kijavítása két külön dolog. Utóbbi költségét a lakásbiztosítás jellemzően nem fedezi. Más a helyzet, ha egy vihar megrongálja a tetőt, és a keletkezett nyíláson keresztül ömlik be az eső. Ez már viharkárként is értékelhető, amelyre eltérő szabályok vonatkozhatnak.

Oldalirányú, vízszintes beázás

Erős, széllel kísért esőzéskor a csapadék oldalról is behatolhat az épületbe. Például a homlokzati fal repedésein, a panelillesztéseken, az ablakkeretek mellett vagy az erkély és a fal találkozásánál. Az ilyen beázásokat nem minden szerződés téríti. Különösen fontos a karbantartás kérdése. Ha a beázás oka régóta fennálló, ismert és kijavítatlan szigetelési hiba, vagy az épület elhanyagolt állapota, a biztosító a szerződés feltételei alapján elutasíthatja a kárigényt, illetve mentesülhet a térítés alól. 

Mi történik, ha nyitva felejtjük az ablakot?

Könnyen előfordulhat, hogy reggel szellőztetünk, majd munkába indulva elfelejtjük becsukni az ablakot. Délután megérkezik a zivatar, és a lakásba beáramló eső eláztatja a parkettát, a szőnyeget vagy akár az ablak közelében álló számítógépet.

Ilyenkor is fizet a lakásbiztosítás?

Nem feltétlenül. A legtöbb lakásbiztosítás kizárja a nyitva hagyott ajtón vagy ablakon keresztül bejutó csapadék okozta károkat, de például az Uniqa vagy a Colonnade Biztosító lakásbiztosítása – korlátozásokkal – de fizetni fog. Érdemes tehát ellenőrizni, hogy szerepel-e a szerződésben a „beázás nyitva hagyott nyílászárón keresztül” elnevezésű vagy hasonló fedezet.

Ha a mosogatógép vagy a mosógép áztatja el a lakást

Nem csak az eső okozhat vízkárt. Egy meghibásodott mosogatógép, mosógép vagy annak vízcsatlakozása akár több száz liter vizet is kiengedhet, ha a hibát nem vesszük időben észre. A lakásbiztosítások vezetékes vízkárra (csőtörés) vonatkozó fedezete gyakran kiterjed a vízhálózatra csatlakoztatott háztartási gépekre, azok repedése, kilyukadása, dugulása vagy a csatlakozás elmozdulása következtében kiáramló víz okozta károkra.

De mi lesz a meghibásodott mosogatógéppel?

Itt fontos különbséget tenni a meghibásodás és annak következménye között. A vezetékes vízkár fedezete jellemzően az elázott vagyontárgyak károsodására vonatkozik, nem pedig magának a meghibásodott gépnek a javítására vagy cseréjére. A lassú, tartós szivárgás, az elhasználódás és az elmaradt karbantartás megítélése szintén eltérhet egy hirtelen bekövetkező meghibásodástól.

Eláztattuk az alsó szomszédot – ki fizeti a kárt?

Társasházban a víz ritkán áll meg a saját lakásunk határán. Egy kifolyt mosógép, egy túlfolyt fürdőkád vagy egy eltört vízvezeték miatt az alattunk lakó szomszéd mennyezete, falai és berendezései is megsérülhetnek. Ha a keletkezett kárért jogilag felelősek vagyunk, a szomszéd jogosult lehet annak megtérítését követelni.

Ilyenkor lehet különösen értékes a lakásbiztosításhoz kapcsolódó felelősségbiztosítás.

A megfelelő felelősségbiztosítás a szerződésben meghatározott feltételek és összeghatárok mellett megtérítheti a másoknak okozott károkat. Így például az alsó szomszéd elázott mennyezetének helyreállítását vagy tönkrement berendezéseinek értékét. Fontos azonban, hogy nem minden, a lakásunkból kiinduló vízkár jelent automatikus kártérítési felelősséget. A körülményeket és a felelősség fennállását is vizsgálni kell.

Ha pedig minket áztat el a felső szomszéd, saját lakásbiztosításunk alapján is kérhetünk kártérítést, amennyiben a káreseményre van fedezet. A biztosító ezt követően – a jogszabályi feltételek szerint – a kárért felelős személlyel szemben érvényesíthet igényt.

Társasház-biztosítás vagy saját lakásbiztosítás: melyik fizet?

Ez az egyik leggyakoribb félreértés. Sokan gondolják úgy, hogy ha a társasháznak van biztosítása, akkor a saját lakásukra már nincs szükség külön szerződésre. A valóság ennél összetettebb.

A társasház biztosítása elsősorban az épületet és annak közös részeit védi. Ide tartozhat a tető, a homlokzat, a lépcsőház, a közös vízvezeték-hálózat, de a biztosítás a külön tulajdonú lakások egyes épületrészeire is kiterjedhet.

A saját lakásbiztosítás kiegészítheti ezt a védelmet: biztosíthatja a lakás berendezéseit, a háztartási gépeket, a személyes vagyontárgyakat, egyes belső kialakításokat és a másoknak okozott károkat is.

Nézzünk három gyakorlati példát!

1. A társasház tetőhibája miatt beázik a legfelső lakás. A társasházi biztosítás a szerződés alapján fedezheti az épületben keletkezett károkat, de az elázott bútorok és elektronikai eszközök megtérítéséhez saját ingóságbiztosításra lehet szükség.
2. Eltörik egy közös felszálló vízvezeték, és több lakás elázik. Az épületben keletkezett károkat a társasházi biztosítás rendezheti, míg a lakók saját ingóságaiban keletkezett károkra egyéni biztosításuk nyújthat fedezetet.
3. Az egyik lakásban meghibásodik a mosógép, és elázik az alsó szomszéd. A károsult saját vagyonbiztosítása, illetve a károkozó felelősségbiztosítása is szerepet kaphat a kárrendezésben. A tényleges kifizetés attól függ, milyen fedezetek érvényesek, és fennáll-e kártérítési felelősség.

Fontos: ugyanazt a kárt nem lehet kétszer megtéríttetni. Ha a társasházi és a saját biztosítás is érintett, a biztosítók a szerződések alapján rendezik a szolgáltatást.

Mit tegyünk, ha már megtörtént a vízkár?

A gyors intézkedés nemcsak a kár nagyságát csökkentheti, hanem a biztosítási ügyintézést is megkönnyítheti.

1.    Szüntessük meg a víz utánpótlását! Csőtörésnél zárjuk el a vizet, elektromos veszély esetén gondoskodjunk a biztonságos áramtalanításról.
2.    Dokumentáljunk mindent! Készítsünk fényképeket és videót a beázás helyéről, a károsodott felületekről és vagyontárgyakról.
3.    Jelentsük be mielőbb a kárt! A bejelentési határidőt a szerződés határozza meg. Társasházi károknál értesítsük a közös képviselőt is.
4.    Őrizzük meg a bizonyítékokat! A hibás csövet, csatlakozót vagy más sérült alkatrészt lehetőség szerint tegyük félre.
5.    A helyreállítás előtt egyeztessünk a biztosítóval! A szükséges kárenyhítést azonnal végezzük el, de a károk nyomait a kárszemléig lehetőség szerint őrizzük meg.

Mire figyeljünk a lakásbiztosítás kiválasztásakor?

A lakásbiztosítások között nemcsak díjban, hanem a szolgáltatásokban is jelentős különbségek lehetnek. Érdemes ellenőrizni, hogy a szerződés milyen beázásokat fedez, térít-e nyitva hagyott ablak esetén, kiterjed-e a háztartási gépekből kiáramló víz okozta károkra, mekkora felelősségbiztosítási összeghatárt tartalmaz, és milyen kizárásokat vagy önrészt alkalmaz. Társasházban élőknek különösen ajánlott megismerni a közös biztosítás fedezeteit, hogy a saját lakásbiztosítás valóban azokat a kockázatokat egészítse ki, amelyekre egyébként nem lenne megfelelő védelem.

A jó lakásbiztosítás nem feltétlenül a legolcsóbb, hanem az, amelyik a valóban fontos káreseményeknél megfelelő segítséget nyújt.

A Pannon-Safe több biztosító ajánlatának összehasonlításával segít megtalálni az otthonához és igényeihez illő biztosítási csomagot.

Összefoglalás

Egy heves esőzés, egy nyitva felejtett ablak vagy egy meghibásodott mosogatógép is jelentős vízkárt okozhat otthonunkban, de nem minden esetben egyértelmű, hogy fizet-e a lakásbiztosítás. Nem mindegy, hogy a víz a tetőn, az oldalfalon vagy egy nyitott ablakon keresztül jut be a lakásba, ahogy az sem, hogy egy meghibásodott háztartási gépből folyik ki. Társasházakban további kérdés, hogy a közös épületbiztosítás vagy a saját lakásbiztosítás nyújt-e fedezetet, különösen akkor, ha a víz a szomszéd lakásában is kárt okoz. Cikkünkben gyakorlati példákon keresztül mutatjuk be a leggyakoribb vízkárokat, a biztosítási fedezetek közötti különbségeket és azt, hogy mire érdemes figyelni a megfelelő lakásbiztosítás kiválasztásakor.

SZERKESZTŐ

Marosvölgyi Péter

Lakásbiztosítás kalkulátor